EXLEXMAN

Állsz a tükör előtt. Belenézel. Látod, hogy ott vagy és elgondolkozol, hányan néztek már ebbe a tükörbe és hányan fognak amikor te már nem fogsz ebbe a tükörbe belenézni. Ráébredsz, bármikor jöhet az amit te úgy nevezel vége, vagy csupán csak halálnak hívod ott legbelül?

Látom a sok arcot az utcán, érzem, hogy félnek! Félnek a létezéstől. Sokan vannak ezzel igy, kivánják a halált! Tudom, ez kicsit groteszk, de valóban igy van. Úgy élnek, ugy léteznek, hogy benne van minden lépésükben az ami miatt bármikor meghalhatnak. Átszaladnak a forgalmas úttesten, áttolják a gyermeküket is a villamos sínen, előznek záróvonalnál, száguldoznak. Isznak és dohányoznak ,vagy "csupán" gyógyszert szednek ész nélkül.

Vannak a hosszútávon "tervezők" akik kötekednek másokkal, haragot és ellenségeskedést szítanak, provokálják a másikat, az előzékenységet még hírből sem ismerik. Mások háta mögött intrikálnak, másokról terjedő dolgokat igyekeznek kicsit átszínezve tovább alakítani. A létezés önmagában puszta szeretet.

Egy olyan reggelen ahol nem feszít szét a félelem, a düh, az élet sokkal jobb lesz!

Reggel mikor felkelsz, örömmel tölt el, hogy egészséges vagy, vidáman süt rád a nap és úgy érezheted, ma is szép dolgok fognak történni. Kicsit borús az ég, sebaj, örömmel tölt el a felhők színjátéka. Értem, tehát borult az ég és csepereg az eső. Jó érzés a nedves fű illatát magamba szívni. Nekem nagyon kedves élmények jutnak eszembe a harmatos fű illatáról. Azt mondod, idegesít a szomszéd? másokat nem idegesít? Lehet, hogy kicsit máshová kellene koncentrálnod és kiderülne, a szomszéd egy kedves ember, csak nem, tudja, hogy idegesit amit csinál, ha tudná, lehet, hogy abba is hagyná, miért akarna bosszúságot okozni másoknak, vagy akár csak neked is? Na látod!

A munkatársaid sem téged akarnak bántani. Vagy még is? Fogadd örömmel, ha rosszat is csinálnak neked, hogy foglalkoznak veled! Azt fogják látni, rajtad nincsen hatása a tetteiknek. Abba fogja hagyni minden áskálódó, ha érzi, hogy téged ezek a tettek nem befolyásolnak. Gondolj arra amikor megszülettél, nem volt ennyi gondod. Egyre figyeltél csak: A lélegzésre!

Lélegezz, jó mélyeket! Lélegezz és érezd, hogy élsz! Élvezd, hogy lélegezhetsz és élvezd, hogy egészségesen lélegzel! Addig amig lélegzel, élsz!

Az élet ennyire egyszerű: csupán néhány lélegzés!

Az élet önmagában a lélegzéssel kezdődik és annak megszűnésével ér véget. A köztes állapot maga a létezés. Az élet ennyire egyszerű. Legalább is az lenne, ha nem pakolnánk tele ezer felesleges dologgal amely eltereli a figyelmünket, magáról az életről, magáról a lélegzésről.

Az emberi lét azonban egy folyamatos és szűnni nem akaró események halmaza, amelyben úgy érezzük, hogy a dolgok eluralkodnak rajtunk, fölénk helyezkednek, vagy csupán cselekvésre ösztönöznek. Netán ezek halmazaként, valaminek az eltűrését, elviselését teszik szükségessé.

Számtalan esetben hallom másoktól mikor ezt mondják: "nekem ez a sorsom, nekem csak ez jutott, én már csak így tudok élni". Ezek  sztereotípiák csupán, köze nincsen az élethez. Az események  amelyeket átélünk, tőlünk függenek és általunk nyernek tartalmat. Nem láttam még önmagától evő kanalat, magától tankoló autót, vagy leittasodó alkoholt sem!

Az élet azért bonyolult, mert mi azzá tesszük, ott, belül, a fejünk tájékán!

A túlélés csupán néhány alapvető dolog meglétét feltételezi:

- levegő
- ruházat a hideg és a meleg viszontagságai ellen
- étel a szervezet működéséhez
- víz a kiszáradás ellen

A luxus autó, a luxus lakás, a szuper gazdagság ebben nincsen benne!

Vannak akik erről elfeledkeznek!  Ők a szenvedők igen nagy sorát bővítik!